Végrehajtási eljárás indult ellenem – Útmutató a végrehajtási eljárás megindításához I.

dr. Hegedűs-Lénárd Erika

Ahhoz, hogy az állami akarat ott, oly formában és mértékben érvényesüljön, ahogy azt a jogalkotó a „papírforma” szerint megálmodta, a jogerős határozatokban foglalt jogszabályi rendelkezések betartatására van szükség. Amennyiben a kötelezett részéről az önkéntes teljesítés elmarad és ezzel a társadalmi érdeksérülés veszélye fennáll, úgy az államnak – akár kényszer alkalmazásával is – be kell avatkoznia. Az állami kényszer egyik alkalmazhatósági „terepe” a végrehajtási eljárás, melyben elsődlegesen az adós vagyoni viszonyai kerülnek korlátozására.

Jelen cikksorozat első részében – a közérthetőséget szem előtt tartva – a végrehajtási eljárás elrendelésének és megkezdésének a bemutatására fog sor kerülni mind a kötelezetti, mind pedig a jogosulti oldal nézőpontját figyelembe véve.

A kiinduló eljárásjogi jogszabály, mely segítségünkre fog szolgálni a végrehajtási eljárás megértéséhez, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.). A Vht. meghatározza a végrehajtható okiratok azon körét (Vht. 10. §-ának a)-e) pontjai), melyek az egész követelésérvényesítés alapjául fognak szolgálni. Ezek az alábbiak:

1. bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,
2.  olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,
3. bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetve átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,
4. bíróság rendbírságról szóló értesítése, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a Vht. 45/A. §-ának (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi, valamint
5. 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.

Ezek közül a gyakorlatban leginkább előforduló okirat típus a bíróság és közjegyző által kiállított végrehajtási lap. A MOKK által készített statisztikai adatok alapján 2020-ban tíz százalékkal több, összesen 527 ezer fizetési meghagyásos eljárás indult a 2019-es évhez képest, az adósok 90 százaléka pedig nem vitatta a tartozását, így azok végrehajtási szakba is eljutatottak. 

Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási eljárás megindítása is kérelemre történik meg. A jogosultnak kell előterjeszteni a végrehajtási lap kiállítására irányuló rendszeresített formanyomtatványt, melyet csak annál a közjegyzőnél tehet meg, mely magát a fizetési meghagyásos eljárást is lefolytatta. A végrehajtási lap adattartalma teljes egészében megegyezik a megelőző eljárás nyomtatványának tartalmával.

A Vht. meghatározza a végrehajtási lap kötelező tartalmi elemeit, melyeket a jogosultnak mindenképpen meg kell jelölnie, így nem maradhat ki a nyomtatványból az adós neve (szervezet esetén elnevezése, cég esetén cégneve) és az azonosításához szükséges adatok (legalább a születési helye, ideje és anyja neve, illetve a szervezet nyilvántartási száma, cég esetén a cégjegyzékszáma). Amennyiben ezek hiányoznak, nem lesz beazonosítható az adós személye (nem tud a végrehajtó eredményes vagyonkutatást lefolytatni) és így az eljárás a Vht. 52. §-ának a) pontja alapján leszüneteltetésre fog kerülni.

A végrehajtás elrendelése díjköteles, amit a kérelem előterjesztésekor köteles megfizetni a végrehajtást kérő. Mértéke a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 1%-a, minimum 8.000 forint, maximum 150.000 forint. Ha az ugyanazon fizetési meghagyásban ugyanazon követelésben marasztalt egyetemleges adóstársakkal szemben a végrehajtást kérő egyidejűleg kéri a végrehajtás elrendelését, akkor a teljes díjat csak az egyikük után kell megfizetni, a további egyetemleges adóstársak után csak 8.000 – 8.000 Ft a végrehajtási díj. 

Amennyiben a közjegyző jóváhagyta a végrehajtási kérelmet, a nyomtatvány elektronikus úton a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül kerül megküldésre a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének (továbbiakban: Kar). A Kar központi ügyelosztási rendszere a beérkezett kérelmet kiszignálja az illetékes önálló bírósági végrehajtónak. Az ügykiosztás az alábbi illetékességi szabályok mentén történik. Elsődlegesen az adós lakóhelye/székhelye lesz az irányadó, de ettől a végrehajtást kérő eltérhet és a végrehajtható okiratban kérheti, hogy az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerint illetékes végrehajtó, vagy az egyetemleges adóstárs elrendelt/elrendelésre kerülő ügyében eljáró végrehajtó járjon el.

Amint beérkezett a végrehajtható okirat az illetékes végrehajtó elektronikus postafiókjába, a következő lépés annak letöltése és beiktatása lesz. A végrehajtó az ügy iratainak megérkezése után 8 napon belül – soron kívüli ügyben 3 napon belül – fel fogja hívni a végrehajtást kérőt a végrehajtási költségelőleg megfizetésére. (A bírósági végrehajtói díjszabásról 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet, [továbbiakban: Dsz.] 19. § (1) bek.)

19. § (1) A végrehajtó az ügy iratainak megérkezése után 8 napon belül, soron kívüli ügyben 3 napon belül - kivéve, ha a végrehajtható okiratot a kiállítójának meg kell küldeni - felhívja végrehajtást kérőt a 18. § (1) bekezdése szerinti költség és díj megfizetésére olyan határidővel, hogy az eljárási cselekményeket előreláthatólag határidőn belül tudja elvégezni.

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási eljárás során a végrehajtási költségeket a végrehajtást kérőnek kell mindig megelőlegezni, azonban azokat utóbb az adós fogja viselni. Az önálló bírósági végrehajtót a hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért költségátalány, utazási költségátalány, készkiadás (a továbbiakban együtt: költségtérítés), munkadíj, az adós teljesítése esetén ezeken felül behajtási jutalék illeti meg (Dsz. 1. § (1) bek.). Költségelőleg jogcímén a munkadíj, költségátalány és az ügyviteli iratkezelési költségrész egy részét kérheti be a végrehajtó.

Amennyiben a végrehajtást kérő – az átvételtől számított 1 hónapon belül – nem előlegezi meg a szükséges költségeket, úgy az eljárás a Vht. 52. §-ának e) pontja alapján szünetelni fog, majd 1 év után automatikusan meg fog szűnni. Azaz a végrehajtást kérőnek újabb végrehajtási kérelmet kell előterjeszteni, amennyiben a követelését érvényesíteni kívánja.

Ha a végrehajtást kérő a szükséges költségelőleget elutalta, a végrehajtó lefolytatja a Vht. 47. §-a szerinti vagyonkutatási eljárást és megkeresi a nyilvántartó hatóságokat az adós esetleges ingó-ingatlan vagyonának felderítése érdekében. A megkeresett szervek 8 napon belül díj- és költségmentesen kötelesek lesznek eleget tenni a végrehajtói megkeresésnek. Fontos megjegyezni, hogy a vagyonkutatással párhuzamosan az eljáró végrehajtó postai úton megküldi a végrehajtható okiratot az adósnak egy tájékoztatással kiegészítve, melyben felhívja a figyelmét arra, hogy végrehajtási eljárás indult ellene. A tájékoztatás tartalmazza az önkéntes teljesítés, illetve részletfizetés lehetőségét, valamint a felhívást arra, hogy amennyiben a közreműködés elmarad a fél részéről, úgy a végrehajtó állami kényszer alkalmazásával fogja a követelés behajtását elősegíteni.

Itt szeretném felhívni a figyelmet az adósi jogok körében a másodlagos vagy rendkívüli ellentmondás intézményére, mely az alábbiakat foglalja magába. Ezen quasi jogorvoslati modell lényege az, hogy ha a fizetési meghagyást a kötelezett részére kézbesítési vélelemmel kézbesítették (tehát azt a kötelezett nem vette át), és az ennek folytán jogerős lett, akkor az addig mit sem sejtő kötelezett az ellene kezdeményezett végrehajtási eljárás elején, a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 napon belül előterjesztheti ellentmondását. Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja.

A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli. Kiemelendő, hogy a végrehajtás során felmerült és a jogosult által előlegezett költségek körébe nemcsak a végrehajtó díja (azaz a végrehajtási költségelőleg) tartozik, de a MOKK-nak a végrehajtási kérelem előterjesztéséért fizetendő végrehajtási díja is, továbbá a kötelezett köteles a MOKK-nak megfizetni a feljegyzett végrehajtási díjat is (Fmhtv. 55. § (8) bekezdés).

Fmht. 55.§ (8) Ha a közjegyző a végrehajtási eljárást a 32. § (2) bekezdése alapján szünteti meg és a végrehajtást kérő díj feljegyzési joga folytán a végrehajtási díjat nem fizette meg, a közjegyző felhívja a kötelezettet, hogy a feljegyzett végrehajtási díjat a MOKK részére a végzés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse meg; ezt a végrehajtási díjat a kötelezett viseli. Ha a kötelezett a végrehajtási díjat határidőn belül a MOKK részére nem fizeti meg, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja.

Amennyiben a közjegyző a kötelezett által a fizetési meghagyás fikciós kézbesítése tárgyában előterjesztett kézbesítési kifogásnak helyt ad – azaz ha nem beszélhetünk szabályszerűen kézbesített meghagyásról –, az ellentmondásig felmerült végrehajtási költségeket nem kell viselnie. Ebben az esetben ugyanis nem rendkívüli, hanem rendes ellentmondással élt a kötelezett. Ilyen esetben a végrehajtható okirat visszavonásra kerül és a végrehajtási eljárást meg kell szüntetni.

Ha az adós a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 napon belül nem veszi fel a kapcsolatot a végrehajtó irodával, illetve nem áll fenn a másodlagos kézbesítési kifogás esete, úgy az állami kényszer alkalmazására, azaz a végrehajtás foganatosítására fog sor kerülni a vagyonkutatás eredményét figyelembe véve.

---

A cikk nem nyújt teljes körű tájékoztatást a végrendeletről és a végrendelkezésről; az az általános és az igen gyakori esetek alapulvételével íródott. Kérjük, vegye figyelembe, hogy egy konkrét eset a körülményei, további egyedi ismérvei, illetve a jogviszony különös helyzete miatt lehet oly módon speciális, hogy a cikkben leírtak nem, vagy csak részben teljesülnek. A cikk az általános tájékozódást szolgálja, jogi tanácsadás reményében keressen fel egy ügyvédet, vagy ügyvédi irodát, akinek a tejes tényállás megismerését, az okiratokba betekintést követően lehetősége nyílik személyre szabottan segíteni Önnek.