Légiforgalom irányítása, szervezése

Török Csaba

A légiközlekedés napjainkban rohamosan növekvő üzletág, és – különösen a diszkontlégitársaságok térnyerése óta – egyre nagyobb tömegek számára elérhető közlekedési forma. Napjainkban a lakosság átlag 0,9%-a repül legalább évente, egyes jóslatok szerint ez az arány néhány éven belül a 4%-ot is elérheti. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) közleménye szerint a légiutasok száma 2017-ben a történelemben először haladta meg a négymilliárdot. Míg a 2000-es évek elején a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (LHBP) mindössze kevesebb mint négy és fél millió, addig 2018-ra már közel 15 millió utas választotta a repülést a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint [1]. Ez a forgalom a magyar légiforgalmi irányítókra évente körülbelül egymillió járat irányításának terhét rója: a HungaroControl Zrt. tájékoztatása alapján akár több mint 3500 repülőgépet is kellhet irányítaniuk egyetlen nap alatt, s a legintenzívebb időszakban percenként 2-3 járat is beléphet a magyar légtérbe. A repülést a legbiztonságosabb közlekedési formaként aposztrofálják, amely presztízs fenntartása különösen a növekvő statisztikák mellett a légiforgalom irányításának, megszervezésének egyedülállóan precíz, nemzetközi szinteken is összehangolt és folyamatosan koordinált, harmonizált szabályozását követeli meg. Az alábbiakban kívánok rávilágítani, melyek a légiforgalom irányításának legfontosabb sarokkövei.

Fontos elsőként leszögezni, hogy a légiforgalom-irányításnak csupán a legritkább esetben feladata a repülőgépek elkalauzolása, mozgásuk általános és közvetlen irányítása. A légijármű minden repülés során előzetesen elkészített és engedélyeztetett repülési terv szerint megy végig útvonalán, illetve a pilóta közvetlen irányítása alatt tartva vezeti a gépet – akárcsak egy sofőr a gépjárművet. A légiforgalom-irányítók csupán a saját illetékességi légterükben közlekedő repülők egymástól való elkülönítését – biztonságát –, s a folyamatos és gazdaságos haladását biztosítják. Magyarország légterében a polgári repülési szabályok szerint közlekedő, valamint a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező és onnan induló légi járművek irányítását a HungaroControl Zrt. végzi. Az ország egyes légtereiben további szervezetek is ellátnak hasonló tevékenységet.

A magyar motoros repülés idén ünnepelte 110. évfordulóját, miután Adorján János 1910-ben megépítette a Szitakötő névre hallgató repülőgépét. A ferihegyi nemzetközi repülőtér 1950-ben nyitotta meg kapuit, s négy évvel később a KPM létrehozta a MALÉV-ot. 1973-ban létrejött az LRI (Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság), amelynek 2002-es kettéválásával alakult meg a HungaroControl – napjainkban a budapesti reptéri, illetve a magyar légtérben a polgári szabályok szerint repülő járművek irányítását végzi. 2014-ben a NATO megbízta a HungaroControlt a Koszovó feletti magas légtér irányítására is. [2]

Az irányítás akként zajlik, ahogyan a repülő egyik légtérből a másikba érkezik, az adott légtérben illetékes szervezet az előre meghatározott rádiófrekvencián felveszi a kapcsolatot a légijárművel, s a fent említett célok elérése érdekében megfelelő utasításokat ad a pilóta számára. A repülés során a repülő ennek megfelelően akár számtalan irányítással is felveheti a kapcsolatot induló állomásától a desztinációjába való megérkezéséig.

A gyakorlatban a légiforgalmat az irányítás több szintjén koordinálják. A felszállást megelőzően az úgynevezett repülőtéri légiforgalmi irányítás áll kapcsolatban a repülőkkel, amely a budapesti reptéren a toronyból látja el feladatát. A munka itt általában megoszlik a tervező- és engedélykiadóirányítók – feladatuk a repülési tervek elfogadása, engedélyek és repülési instrukciók kiadása –, a gurítóirányítók – akik a gurulókon végzett mozgásokért felelnek –, a toronyirányítók – akik a leszállásokat és a gurítóirányítóktól átvett gépeket a felszállásukig irányítják –, és a tower supervisor – aki a többi munkahelyen dolgozók munkája fölött végzi a szakmai őrködést, továbbá többek között felel az aktuálisan használatos futópálya kijelöléséért – között. Az irányítást a repülőtéri légiforgalmi irányítóktól a bevezető irányító szolgálat (approach – APP), majd tőlük a körzeti irányító szolgálat (area control center – ACC) veszi át. A bevezető irányítók általában egy-egy nagyobb repülőtér közelében (közelkörzeten belül) végeznek rendszerint radarirányítást; a körzeti irányítók által felügyelt légtérrész jellemzően egy országnyi, vagy nagyobb országrésznyi légtérre terjed ki [3], és folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a szomszédos országok központjaival is a légiforgalom biztonságos áramlásának biztosítása érdekében.

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization – ICAO) ajánlásainak megfelelően a repülésirányítás mellett úgynevezett repüléstájékoztató szolgálatot is kell nyújtani a légijárműveknek. Megkülönböztetünk körzeti (Flight Information Services – FIS), valamint repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot (Aerodrome Flight Information Services – AFIS). A tájékoztatás többek között az alábbiakra terjed ki: indulási, rendeltetési vagy kitérő reptéren jelentett időjárási körülmények, vulkáni tevékenységek, egyes vegyi anyagok légkörbe jutása, egyes légterekben fennálló összeütközés-veszélyek fennállása [4].

A légiforgalom-irányításban Magyarország nemzetközileg elismert pozícióban áll, amelyet kiemelkedő jelentőségű fejlesztéseinek köszönhet. Említésre méltó a HungaroControl azon 2015-ös döntése, amelynek nyomán Európában először Magyarországon kerültek eltörlésre a légi útvonalhálózatok. A szabad légtérhasználat (Hungarian Free Route – HUFRA) következtében ezzel a megoldással a hazánk felett átrepülő járatok útvonala egy év alatt összesen csaknem 1,5 millió km-rel csökkenhet [5], amely többmillió dolláros üzemanyag megtakarítást, továbbá a környezetszennyezés jülönösen jelentős csökkentését eredményezi. Ugyancsak a HungaroControl nevéhez köthető a Magyar Automated and Integrated Air Traffic System (MATIAS) névre keresztelt technológiai fejlesztés is, amely világszínvonalú, s egyben az egyik legkorszerűbb légiforgalmi irányító és tájékoztató rendszer napjainkban.

A légiforgalom irányításának európai pillérei között fontos kiemelni egyrészt az Eurocontrolt, amelyet a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó 1960. december 13-i nemzetközi (Eurocontrol-) egyezménnyel hoztak létre, s amelynek feladata az Európai Közösség légiközlekedés biztonságának fenntartása, a légiforgalom hatékony, gyors és gazdaságos áramlásának egységes biztosítása Európa felett. (Magyarország 1992. júliusa óta tagja.) Másrészt az Egységes Európai Égbolt kezdeményezést, amely a légiközlekedés egységes szabályrendszerét hivatott felállítani a fentihez hasonló célok elérése érdekében.

[1] https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_odmj001.html

[2] https://www.hungarocontrol.hu/rolunk/tortenelmunk és a 2013. évi CCXLVIII. törvény

[3] Palik Mátyás (szerk.): A repülésirányítás alapjai, Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2018, p. 79.

[4] Palik Mátyás i.m. p. 80-81.

[5] Palik Mátyás i.m. p. 35.