Jogász kisokos: az egyetemi tanulmányoktól a jogászi hivatásokig

dr. Fekete Krisztina Mária

Gaius, Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Prandler Árpád, Mahatma Gandhi, Andrea Bocelli, Gerard Butler és sorolhatnánk. Ha megnézzük a felsorolást, akkor az ókortól, egészen napjainkig néhány híres magyar és külföldi nevet láthatunk. De mi lehet a közös bennük? Bár a foglalkozásuk más és más, de egy dolog mindenképp összeköti őket: valamennyien jogász végzettséget szereztek.

De hogyan lesz valakiből jogász? Milyen lehetőségek vannak az egyetem elvégzése után? Mi a különbség a különböző hivatások között? A cikkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Jogász képzéseket az ország több egyeteme is kínál: a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Miskolci Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Ezen felsőoktatási intézmények állam- és jogtudományi karai osztatlan, 10 féléves képzés keretében nappali és levelező tagozatra is várják a hallgatók jelentkezését. A felvételi követelményeket minden évben a www.felvi.hu oldalon teszik közzé az intézmények. [1] A jogász képzések egyébként évről évre nagy népszerűségnek örvendenek a felvételizők körében, hiszen az egyetemi követelményeket teljesített hallgatók elhelyezkedési lehetőségei nagyon sokrétűek.

Mi történik a sikeres felvételi után? Kezdetét veszi az (optimálisan) öt éven át tartó joghallgatói élet. Az első év a tanulmányok megalapozását szolgáló tantárgyakról, de különösképpen a sokak által rettegett római jog nevű tantárgy teljesítéséről szól. A következő években a hallgatók a különböző jog- és államtudományi területeket ismerik meg előadások és gyakorlati órák során, mint például a polgári jog, büntetőjog, alkotmányjog, közigazgatási jog, munkajog, nemzetközi és európai uniós jog. A diploma megszerzésének feltétele (amely egyébként mesterfokozatúnak minősül) a tanulmányok végén a szakdolgozat leadása, majd megvédése, illetve a záróvizsga tárgyak sikeres teljesítése és egy államilag elismert élő idegen nyelvből legalább középfokú komplex nyelvvizsga megléte.

Láthatjuk tehát, hogy aki valamely egyetem állam- és jogtudományi karán sikeresen diplomát szerez azt jogásznak nevezzük. De mi következik ezután? Egyrészt lehetőség van további speciális szakmai ismereteket, képesítést szerezni szakjogász képzések keretében – például HR, közbeszerzési, kriminalisztikai, adatvédelmi, kereskedelmi, közlekedési szakjogász –, de akár tudományos tevékenységet is lehet folytatni az egyetemek doktori iskolájában és ezáltal PhD fokozatot szerezni, majd oktatói munkát végezni. [2] Másik lehetőség, hogy a munka világába lépve számtalan terület közül ki kell választani, hogy mely területen szeretné a frissdiplomás a tudását hasznosítani és elmélyíteni.

Ehhez hozzátartozik az is, hogy a diploma megszerzését követő három év joggyakorlat (jogi munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat) után a jogászok több részből álló, és több hónapon át tartó jogi szakvizsgát tehetnek, mely polgári részből (polgári jog, gazdasági jog, polgári eljárási jog), büntető részből (büntetőjog, büntető eljárási jog, büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési jog) és „vegyes” részből (munkajog, társadalombiztosítási jog, alkotmányjog, közigazgatási jog és európai uniós jog) áll. Miért fontos a szakvizsga? A bírói, ügyészi, ügyvédi hivatás csak a szakvizsga megléte esetén gyakorolható önállóan, de a szakvizsga megléte minden egyéb szakmai területen magasabb beosztásra, fizetésre jogosíthat. [3]

Milyen szakterületeken dolgozhat egy jogász? Tulajdonképpen a lehetőségek végtelenek, hiszen a jogszabályok ismeretére, alkalmazására, a jogi tudással nem rendelkezők segítésére bármilyen szervezetnél és bármilyen szakterületen szükség lehet.

Kezdjük most a „klasszikus”, sokak által ismert, de mégis időnként más foglalkozásokkal szinonimaként használt ügyvédi hivatással. Azt már a fentiek alapján is láthatjuk, hogy az ügyvédi tevékenység a jogász életpálya egyik lehetősége. Az ügyvéd az, aki elősegíti, hogy az őt megbízó magánszemély, vagy jogi személy jogai érvényesülhessenek, kötelezettségei teljesülhessenek, melynek keretében jogi tanácsot ad, szerződéseket, beadványokat, vagy más okiratokat készít, okiratokat ellenjegyez, pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, valamint polgári ügyekben képviseletet, büntető ügyekben védelmet lát el. Egy ügyvédi iroda profilja korlátozódhat egy-egy jogterületre, de akár több jogterülettel kapcsolatos tevékenységeket is elláthat. A diploma megszerzését követően az, aki ügyvédi irodában helyezkedik el, ügyvédjelölt lesz (tapasztalt ügyvéd felügyelete mellett lát el feladatokat), majd a szakvizsga sikeres teljesítését és az ügyvédi kamarai tagfelvételt követően válik ügyvéddé. Innentől már lehet önállóan is tevékenységet végezni. Az ügyvédi irodák létszámát tekintve beszélhetünk egyéni ügyvédekről, kisebb ügyvédi irodákról, valamint a nemzetközi ügyvédi irodákról. [4]

Az ügyészi hivatás a büntetőjogban jeleskedő és azt mélységeiben megismerni, alkalmazni akaró pályakezdők részére lehet kiváló választás. Az ügyész az állam büntetőjogi igényét érvényesíti: egyrészt a büntetőjogi területen (törvényességi felügyeletet gyakorol a nyomozó hatóság felett, jogszabályban meghatározott esetekben maga is végez nyomozást, valamint a vádat képviseli a bírósági eljárásban), másrészt pedig a közjoghoz kapcsolódóan látja el feladatait (közérdekvédelmi szerepe van és törvényességi felügyeletet gyakorol). Az ügyészi pálya első lépcsőjeként központilag kiírt ügyészségi fogalmazói pozícióra lehet pályázni. Ehhez hozzátartozik azonban, hogy a létszám területileg és szervezetileg szabályozva van. Emiatt relatíve kevés hely áll rendelkezésre, a verseny pedig meglehetősen kiélezett. A sikeresen pályázó fogalmazóknak lehetőségük van arra, hogy tapasztalatot szerezzenek az ügyészségi nyomozás, bírósági, nyomozó hatósági, valamint főügyészségi tevékenységek területén. A szakvizsgát követően (sikeres pályaalkalmassági vizsgálat és pályázás után) alügyészi munkakör tölthető be. Ahhoz pedig, hogy valaki ügyész kinevezést kapjon, legalább egy év alügyészi gyakorlattal is kell rendelkeznie. [5]

A „legnemesebb hivatás”: [6] a bírói életút. A bírák alapvető feladata a vitás ügyek eldöntése. A bírói életút első foka a bírósági fogalmazói pozíció, melyre szigorú követelmények mellett lehet pályázni. A fogalmazónak szakmai tapasztalatot kell szereznie első és másodfokon, minden ügyszakban (polgári, büntető, közigazgatási-munkaügyi ügyszakok), a munkáját pedig végig vezető bíró felügyeli. A jogi szakvizsgát követően, pályaalkalmassági vizsgálat teljesítésével bírósági titkár pozícióra lehet jelentkezni. A bírósági titkár az, aki a kijelölt bíró irányítása, felügyelete mellett végzi munkáját, de egyes esetekben önállóan is jogosult eljárni, határozatot hozni. Érdekesség, hogy a bírói kinevezés egyik feltétele a 30. életév betöltése. A bírói kinevezés azonban nem automatikus, hiszen a hierarchia eléggé zárt, előrelépésre az álláshelyek üresedése alapján van lehetőség. [7]

A közjegyző, mint a „közhitelesség letéteményese” jogszolgáltató tevékenységet lát el. [8] Feladatai közé tartozik többek között a közokirat készítés, hiteles másolat, kivonat, bizonyítvány kiadás, okirat-, pénz- és értékmegőrzés, valamint a hagyatéki eljárás és a fizetési meghagyásos eljárások lefolytatása, de például különböző közhiteles nyilvántartások vezetése is. [9] Ahhoz, hogy valaki közjegyzővé válhasson, közjegyzőjelölti állásra kell jelentkeznie. A közjegyzőjelölt a gyakorlati ismeretek elsajátításával és jogi szakvizsgával a kezében közjegyzőhelyettes lehet. A helyettes már eljárhat önállóan, intézhet közjegyzői ügyeket, de továbbra is a közjegyző felügyelete alatt áll. A közjegyzői állások jogszabályban maximalizált száma miatt a közjegyzői kinevezéshez vezető út szintén nem egyszerű, de a legalább 3 éves közjegyzőhelyettesi gyakorlattal, valamint közjegyzői vizsgával rendelkező jogászokból, kitartó munkával közjegyző válhat. [10]

A közigazgatási szféra már egy kevésbé kedvelt terület, mégis sok lehetőséget tartogathat a jogász pályakezdők számára: az önkormányzatoknál, kormányhivataloknál, központi hivataloknál is kínálnak különböző pozíciókat, feladatköröket. Álláshely szempontjából – a korábbi létszámcsökkentések ellenére – még mindig az egyik legkiszámíthatóbb terület. Jellegét tekintve a közigazgatás nagyon szerteágazó: hatósági, felügyeleti, jogorvoslati, ellenőrzési, koordinációs, javaslattevő és véleményezési jogkörökben lehet köztisztviselőként vagy kormánytisztviselőként közreműködni. [11] Az előrelépés kellő elhivatottsággal szintén teljesíthető feladat.

A magánszférában, különböző cégeknél elhelyezkedő jogászok pályakezdőként jogi előadók lesznek. A feladatok a vállalat profiljától, tevékenységi körétől függően ebben az esetben is nagyon sokrétűek lehetnek. A jogi előadók munkájukat kamarai jogtanácsos irányítása alatt, és ellenőrzése mellett végzik. A szakvizsga itt is „vízválasztó”, hiszen ennek abszolválását követően a jogtanácsosi pozíció következik. Itt említést kell tenni arról, hogy az ügyvédi kamara által nyilvántartott kamarai jogtanácsos és a kamarai tagsággal nem rendelkező jogtanácsos között alapvető különbség, hogy a kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsos a szervezete jogi képviseletét elláthatja és okiratait ellenjegyezheti, míg a nem kamarai tag ezeket a tevékenységeket nem láthatja el, hanem egyéb jogi tevékenységet, tanácsadást végezhet. [12]

Azok a hallgatók, akik szeretnék elmélyíteni tudásokat egy-egy jogterületen, választhatják a tudományos pályát is. A tevékenységet a Felsőoktatási törvény szabályozza, mely az előrelépés fokozatait az alábbiak szerint határozza meg: tanársegéd, adjunktus, egyetemi docens, egyetemi tanár. Mindezek alapja a PhD képzés, amely egy olyan 4 éven át tartó elköteleződés, ahol a hallgatók kutatási témát választanak és a meghatározott tantárgyak teljesítése mellett komplex vizsgát tesznek, majd ezt követően disszertációt készítenek. Amennyiben a meghatározott feltételek teljesülnek, a tanársegéd a doktori fokozatot követő 3 éven belül adjunktus lehet. Az egyetemi docensi munkakör már egy sokkal komplexebb feltételrendszer teljesítését igényli (például a hallgatók, tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetése, idegen nyelvű előadás tartása). Kiemelkedő oktatási, kutatói, kutatásszervezői kompetenciák alapján pedig elérhetővé válik az egyetemi tanári kinevezés is. [13]

De mi várható a jövőben? A digitalizáció és az innováció immár a jogászok életébe és munkájába is beköszöntött. Milyen lehetőségeink lesznek, ha a klasszikus szakmákban az automatizált folyamatok teret nyernek? Richard Susskind a Holnap jogászai című könyvében felvázolta lehetőségként, hogy olyan munkakörök jelenhetnek meg, mint például a jogi hibrid, és a jogi adattudós. A jogi hibrid más szakmai területen is érvényesülve, a jogi tudás kiegészítésével szakértővé képzi magát, például üzleti tanácsadó vagy válságmenedzser lesz. A jogi adattudós az lehet, aki a kialakítandó, vagy kialakult, de fejlesztendő jogi digitalizációban a szakértelmével vesz részt: meghatározza milyen adatokra, információkra van szükség a rendszerek további menedzsmentje érdekében. [14]

A fentiek alapján láthatjuk, hogy bár a jogász végzettség megszerzése fáradtságos, sok szorgalmat igénylő feladat, de az élethosszig tartó tanulás csak az egyetem után következik igazán. A jogszabályok folyamatosan változnak, és ezt az állandó változást egy hivatástudattal rendelkező, elszánt jogásznak folyamatosan nyomon kell tudni követni, dolgozzon bármilyen szakmai területen is. A kitartó és céltudatos munka mindig meghozza gyümölcsét, a felkészült jogász szakemberekre pedig a jövőben, az innovatív megoldások, digitális rendszerek mellett is kiemelt szükség lesz.

[1] https://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/!Szakkereso/index.php/szakkereso/index (2021.04.17.)

[2] https://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleirasok/index.php/szak/21112/szakleiras (2021.04.17.)

[3] https://jogaszvilag.hu/a-jovo-jogasza/segitseg-jogi-szakvizsgazom/ (2021.04.17.)

[4] http://www.bpugyvedikamara.hu/az-on-ugyvedje/az-ugyved-feladatai/ (2021.04.17.)

[5] https://jogaszvilag.hu/a-jovo-jogasza/karrierutazas-jogasz-diplomaval-vii-foszerepben-az-ugyeszi-karrier/ (2021.04.17.)

[6] https://birosag.hu/hirek/kategoria/tudomanykultura/birak-vagyunk-unnepi-kiadvany-biroi-hatalom-gyakorlasarol-szolo (2021.04.17.)

[7] https://jogaszvilag.hu/a-jovo-jogasza/karrierutazas-jogasz-diplomaval-viii-a-pulpitus-sulya-nem-merheto-kilogrammokban/ (2021.04.17.)

[8] https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/a-kozjegyzo-jogallasa.php (2021.04.18.)

[9] https://drszep.hu/kozjegyzok-es-ugyvedek-feladatai/ (2021.04.17.)

[10] https://jogaszvilag.hu/a-jovo-jogasza/karrierutazas-jogasz-diplomaval-x-kozeppontban-a-kozjegyzok/ (2021.04.17.)

[11] https://www.kormanyhivatal.hu/hu/rolunk-about-us (2021.04.18.)

[12] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700078.tv (2021.04.17.)