Tartoznak nekem – mit tehetek? A fizetési meghagyásos eljárás II. – A kötelezett ellentmondásának esete
dr. Madocsai Márton
A fizetési meghagyás során az előző részben áttekintettük, hogy miként indíthatunk eljárást a tartozásunk jogszerű érvényesítése érdekében. Jelen II. részben az eljárás további elemei kerülnek bemutatásra.
Ellentmondás benyújtása esetén
Amennyiben a kérelmünkre kibocsátott közjegyzői fizetési meghagyás, illetve az abban foglalt érvelésünk ellenére az adós (kötelezett) továbbra sem ismeri el a tartozását, illetve azt teljes egészében vagy részben vitatja, a megegyezés lehetőségét sem keresi, ellentmondást kell benyújtania az eljáró közjegyző felé, amelyre 15 napja van a meghagyás kézbesítésétől számítva. Az ellentmondást a kötelezett nem köteles részletes indokolással ellátni, (ahogyan a kérelem beadásakor sem szükséges jogosultként mélyen részletezni az ügyünket), így alapadatok (pl.: felek, eljáró közjegyző neve, közjegyzői ügyiratszám, értesítési címek) megadásával és ellentmondásra irányuló egyértelmű, teljes bizonyító erejű okiratba foglalt jognyilatkozatunk elegendő. A formai előírásokon felül az ellentmondás joghatása azonban annál fontosabb, mivel ez alapján a fizetési meghagyásos eljárás közjegyző előtt folyó része akár le is zárulhat.
Itt szükséges hozzátenni azt is, hogy a kötelezett az ellentmondásában hivatkozhat arra, hogy a követelést már időközben teljesítette. Ilyen esetben a közjegyző fog minket megkeresni nyilatkozattétel céljából, hogy ennek ismeretében a követelésünket továbbra is fenntartjuk-e.
Az ellentmondás tényéről a közjegyző fog értesíteni minket 8 napon belül, az ellentmondás közjegyzőhőz való megérkezésétől számítva. Az ellentmondást tartalmazó közjegyzői irat az ellentmondás tényén történő közlése mellett tartalmazza azon felhívást, hogy amennyiben a követelésünkhöz jogszerűen kívánunk jutni, úgy bírósághoz szükséges fordulnuk, vagyis az eljárás a polgári perrendtartás szerint perré alakul. Ennek feltételeként formailag és tartalmilag is megfelelő keresetet, ún. keresetet tartalmazó iratot kell benyújtaniuk a felhívásban szereplő illetékes bíróságra. A bíróság a közjegyzői eljárásban felmerült adatokról és iratokról a közjegyzőtől szerez hivatalosan tudomást, mivel a közjegyző küldi meg a nála keletkezett iratanyagot, ugyanakkor ez még nem jelenti a per “automatikus” megindítását. Ehhez a keresetlevél benyújtásán túl még fennmaradó illetékfizetési kötelezettség befizetésének is eleget kell tennünk. Fontos alaki szabály az is, hogy a közjegyző felhívását és az esetleges mellékleteket keresetünkhöz mellékelnünk kell. A keresetlevél összeállításához a jogi (ügyvédi) képviselet nem kötelező, a kereset tartalmi összeállítását formanyomtatvány segíti. Lehetőség van mindezek mellett a bíróságon ügyfélfogadási időben szóban is előadni a keresetünket, amit a bíróság fog jegyzőkönyvbe foglalni.
A keresetlevél összeállítására és megküldésére, valamint az illetékfizetési kötelezettség teljesítésére a közjegyzői felhívás kézbesítését követő 15 napos határidőn belül kell eleget tennünk. Amennyiben határidőben ennek nem tettünk eleget, a keresetlevelünk késve érkezik, vagy az illetékfizetési kötelezettségünknek nem teszünk eleget, a bíróság az eljárást megszünteti és erről a kötelezettet is értesíti. Amennyiben esetlegesen a határidőben benyújtott keresetünk hiányos vagy csak részben fizetjük meg az illetéket, a bíróság lehetőséget ad – az eljárás megszüntetése előtt – a hiányok pótlására 15 napon belül. A keresetlevél befogadása esetén pedig a polgári peres eljárás szabályai szerint is az ügyünk perré alakul.
Ellentmondás benyújtása nélkül
Amennyiben az adósunk az ellentmondással nem élt, úgy a közjegyző által a kérelmünkre kibocsátott fizetési meghagyás emelkedik jogerőre külön jognyilatkozatunk nélkül. Erről szintén az eljáró közjegyző értesít minket, aki ún. jogerősítő záradékkal látja el meghagyást. Ez alapján külön eljárásban kérhetjük a végrehajtás elrendelését, ami azonban szintén díjköteles eljárás az elektronikus rendszer fenntartásához és az egyéb közjegyzői díjak fedezésére. Összege a díjalap 1%-a, de legalább 8 000 forint, legfeljebb 150 000 forint. A díjat a végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként kerül behajtásra, ugyanakkor a végrehajtást kérőnek szükséges megelőlegeznie. Az eljárás végén pedig az elrendelt végrehajtás alapján a bírósági végrehajtás szabályai szerint kerül végrehajtásra a követelés.
A fentiek kizárólagosan általános áttekintésnek tekinthetők, jogi tanácsadásnak nem minősülnek. Az egyedi és további élethelyzetek az eljárást érdemben befolyásolhatják.
A tájékoztató továbbá elsődlegesen természetes személyek (magánszemélyek) közötti jogviszony szemszögéből készült.
Jogszabály: a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
Hasznos oldal a Magyar Országos Közjegyzői Kamara weblapján ITT