Közjegyzőtől fizetési meghagyást kaptam – mit tehetek? – A fizetési meghagyásos eljárás III. – Ellentmondás benyújtása

dr. Madocsai Márton

A cikksorozat I. és II. részében áttekintettük azon eseteket, amikor tartozásunkat szerettük volna érvényesíteni az adós (kötelezett) felé. A cikkekben szó volt az ellentmondás jogintézményéről, amivel a fizetési meghagyásos eljárásban részben vagy egészben vitathatjuk a tartozás jogalapját, illetve összegét. Jelen cikksorozat záró része az “adós”, vagyis kötelezetti oldalról mutatja be a belföldi fizetési meghagyás eljárást.

A kötelezett hétköznapi jelentése szerint azon személy, aki tartozik valakinek és a pénzfizetésre vonatkozó határidőket – jellemzően a felszólítások ellenére – nem teljesíti. Ilyenkor a hitelezőnek (a továbbiakban: jogosultnak) lehetősége van 3 000 000 Ft-os értékhatárig közjegyző előtt eljárást indítani a követelésének érvényesítésére fizetési meghagyásos eljárásban (bővebben erről az I. és II. részben írtunk). Amennyiben a jogosult ezen eljárást megindítja, arról értesítést (felszólítást) elektronikus vagy postai úton az adott közjegyzőtől kapunk, amely egyértelműen tartalmazza a felhívást tartozásunk azonnali, illetve 15 (naptári) napon belüli rendezésére. A felszólításban ismerhetjük meg a jogosulti érvelést, a követelésének jogcímét, továbbá a jogosult által előadott és fontosnak tartott körülményeket, tényeket.

Az eljárás ezen szakaszában is természetesen még lehetőségünk van a követelés jogszerűsége esetén a helyzetünk tisztázására, illetve azt érdemes is megtenni. Ezt legkönnyebben úgy tehetjük meg, hogy tartozásunkat a felhívásban szereplő módon rendezzük hitelt érdemlő módon (pl. befizetési azonosító, tranzakcióazonosító igazolásával) a jogosult részére. Ilyen esetben az eljárás nem szűnik meg, a közjegyző felé is igazolnunk kell a teljesítést, aki a teljesítés alapján formailag a fizetési meghagyásra rávezeti, hogy további végrehajtásnak helye nincsen, egyúttal lezárva az előtte folyó eljárást. Az eljárás lezárásáról a közjegyzőnek a követelés teljesítésének elismeréséről szóló jogosulti nyilatkozatot is 15 napon belül be kell szereznie.

Amennyiben az összeg jogosságát nem vitatjuk, ugyanakkor esetlegesen a pénzkövetelés teljesítésére egy összegben nincsen lehetőségünk, kérhetünk a közjegyzőtől halasztást vagy részletfizetést írásban. A kérelmünkről a közjegyző fog dönteni, ugyanakkor fontos, hogy a közjegyzőnek a jogosultat fel kell hívnia 8 napos határidővel, hogy ezzel kapcsolatosan nyilatkozzon. Amennyiben a jogosult nem nyilatkozik, akkor a részletfizetéshez vagy halasztáshoz a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Itt szeretnénk hangsúlyozni, hogy ilyen esetében a tartozást elismerjük, tehát a későbbiek során már azt vitatni ugyanazon eljárásban nem lehet.

Mindezek mellett lehetőség van arra, hogy az eljárás során megegyezzünk hitelezőnkkel és ezáltal közösen kérjük az eljárás megszüntetését. Ezzel szintén elkerülhető a közjegyzői eljárás végén esetleges bírósági perré történő alakulás.

Amennyiben álláspontunk szerint a követelés alaptalan, azt nem ismerjük el, illetve vitatjuk, akkor a közjegyző felé ellentmondást szükséges benyújtanunk (tehát nem a hitelező (jogosult) felé szükséges nyilatkoznunk).

Az ellentmondás egy jogi nyilatkozat, amellyel a követelést részben vagy egészben vitatjuk. Az ellentmondásnak fontos formai követelményei vannak, hogy ahhoz joghatások kapcsolódjanak. Egyrészről teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagyis géppel írt, és saját kézjegyünkkel ellátott és két tanú által aláírt nyilatkozatot, vagy teljes egészében saját kezűleg megírt és aláírt nyilatkozatot kell benyújtanunk. Ehhez jogi (ügyvédi) ellenjegyzés nem (feltétlen) szükséges, de természetesen kérhető jogi segítség a kérelem összeállításához. Az okiratnak tartalmazni kell a közjegyző nevét, ügyszámát, székhelyét, továbbá a felek adatait, illetve saját elérhetőségre vonatkozó adatainkat és saját kezű aláírásunkat. A legfontosabb eleme a jognyilatkozatnak, hogy tartalmazza az ellentmondás kifejezést, és ez a közjegyző számára is egyértelműen megállapítható legyen. Természetesen van lehetőség az eljáró közjegyző előtt szóban is jeleznünk az ellentmondást, aki erről jegyzőkönyvet vesz fel.

Az ellentmondásban nem vagyunk kötelesek bizonyítékokat, egyéb tényeket előadunk. Fontos tudni, hogy amennyiben az ellentmondást nyújtjuk be, a közjegyzői eljárás lezárásra kerül és a jogosult keresetlevelének és illetékfizetési kötelezettségének megfizetése esetén az eljárás a polgári per szabályai szerint perré alakul. Ezen per esetében van lehetőségünk érdemileg vitatni a követelést, a közjegyzői eljárás helyett itt szükséges bizonyítékokat bemutatni, vagy tanúkkal igazolni a követelés alaptalanságát.

Jól látható, hogy az eljárás rendkívül formalizált, illetve a határidők tekintetében kötött, viszont joghatásai szempontjából rendkívül releváns minden egyes lépésünk. Ezért szükséges kellő körültekintetéssel eljárunk az eljárás során.

A fentiek kizárólagosan általános áttekintésnek tekinthetők, jogi tanácsadásnak nem minősülnek. Az egyedi és további élethelyzetek az eljárást érdemben befolyásolhatják. A tájékoztató továbbá elsődlegesen természetes személyek (magánszemélyek) közötti jogviszony szemszögéből készült

Jogszabály: a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

Hasznos oldal a Magyar Országos Közjegyzői Kamara weblapján ITT