A polgári légijármű elleni fegyverhasználat nemzetközi jogi és légijogi megítélésének fejlődése napjainkig
TÖRÖK Csaba
polgári légijármű, fegyverhasználat, Chicagói Egyezmény, erőszaktilalom, széleskörű pusztításra szánt fegyver
civil aircraft, use of weapons, Chicago Convention, prohibition on the use of force, weapon of large-scale destruction
- Szerző / Author
- Idézés / How to cite
- Absztrakt / Abstract
- Teljes szöveg (magyar) / Full text (Hungarian)
- Hivatkozások / References
- Copyright
Megjelenés / Publication
| Benyújtva / Submitted | Elfogadva / Accepted | Publikálva / Publicated | Lapszám / Issue |
|---|---|---|---|
| 2024. október 28. | 2024. december 8. | 2024. december 15. | Ember és Jog, 2024/1. |
Szerző / Author
Dr. Török Csaba
Doktorandusz, légijogász
Debreceni Egyetem, Marton Géza Doktori Iskola, Debrecen
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest
MTMT: 10079875
Idézés / How to cite
TÖRÖK Csaba: A polgári légijármű elleni fegyverhasználat nemzetközi jogi és légijogi megítélésének fejlődése napjainkig. Ember és Jog, 2024/1. 107–131.
Absztrakt
Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény csaknem 80 éve egymással összhangban rögzíti a viták békés úton történő rendezésének kötelezettségét, végső soron az erőszak alkalmazásának tilalmát polgári légijárművekkel szemben. A polgári légijárművekkel szembeni védelmi intézkedések lehetőségét, indokoltságát, jogszerűségét – a nemzetközi jogi keretek, humanitárius jogi, emberi jogi és etikai dilemmák mentén – mégis gyakran továbbra is számos vita övezi. A viták középpontjában a nemzetközi béke, a légiközlekedés- és a közbiztonság védelme, valamint az államok szuverenitásának tiszteletben tartása közötti egyensúly képezi, különösen nehéz eseteket teremtve olyankor, amikor nem államközi szereplők terrorizmus céljára, széleskörű pusztításra szánt fegyverként polgári légijárművet használnak eszközül. A fegyverhasználat jogszerűségét megannyi tényező, különösen a légijármű felhasználásának célja, a fedélzetén tartózkodók viselkedése, békeidő vagy fegyveres konfliktushelyzet stb. figyelembevételével végzett komplex és interdiszciplináris, esetről esetre történő vizsgálatával lehet megállapítani vagy kizárni. Jelen tanulmány célja ezen kérdések múltbéli és jelenbéli jogi aspektusainak feltárása, valamint a dilemmák és lehetséges válaszok bemutatása, elősegítve ezáltal napjaink jogalkalmazóinak jogértelmezését egy bekövetkezhető, de nem várt incidens értékelésénél.
Abstract
The Charter of the United Nations and the Chicago Convention on International Civil Aviation have, for nearly 80 years, enshrined the obligation to settle disputes peacefully, ultimately prohibiting the use of force against civil aircraft. Despite this, the legitimacy, necessity, and lawfulness of protective measures against civil aircraft are often the subject of considerable debate within the frameworks of international law, humanitarian and human rights law, and ethical considerations. The center of these discussions is on the balance between safeguarding international peace, aviation, and public security, and respecting state sovereignty – especially in complex cases where non-state actors use civil aircraft as instrument for terrorism or large-scale destruction. Determining the legality of using force depends on a multifaceted, interdisciplinary, and case-by-case assessment that considers factors such as the aircraft’s intended use, the behavior of those on board, and whether the context is peacetime or armed conflict. This study aims to explore the past and present legal aspects of these issues and to present the dilemmas and possible responses, thereby assisting today’s legal practitioners in interpreting the law when evaluating a potential but unforeseen incident.
Teljes szöveg / Full text
Hivatkozások / References
Ádány Tamás Vince – Bartha Orsolya – Törő Csaba (szerk.): A fegyveres összeütközések joga. Budapest, Zrínyi kiadó, 2009.
Alshamsi, Khalid – Sipos Attila: The Legal Concerns of the Settlement Disputes by the Council on the International Civil Aviation Organization. Access to Justice in Eastern Europe, 2024/3.
Bergen, Peter L.: Review: Picking up the Pieces What We Can Learn From – and About – 9/11. Foreign Affairs. 2002/2.
Dessauer, Aaron Voloj: Philosophische Überlegungen zum Luftsicherheitsgesetz. Disszertáció. Münster, Westfälischen Wilhelms-Universität, 2008.
Ernszt Ildikó: A nemzetközi légiközlekedés védelme. Disszertáció. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2007.
Geiss, Robin: Civil aircraft as weapons of large-scale destruction: Countermeasures, Article 3bis of the Chicago Convention, and the newly adopted German „Luftsicheirheitsgesetz”. Michigan Journal of International Law, 2005/1.
Kajtár Gábor: A nem állami szereplők elleni önvédelem jogának módszertani, dogmatikai és ideológiai kritikája. Állam- és Jogtudomány, 2016/1.
Kajtár Gábor: Az erőszak tilalma. In Jakab András – Fekete Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia. 2018. http://ijoten.hu/szocikk/az-eroszak-tilalma.
Kennedy, Paul: The Eagle Has Landed. Financial Times, 2002. február 2.
Kotaite, Assad: My Memoirs: 50 years of International Diplomacy and Conciliation in Aviation. ICAO, Montreal, 2013.
Lapsánszky András (szerk.): Közigazgatási jog II. Budapest, Wolters Kluwer, 2016. https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii/.
Lükő Dénes: A konferencia-sorozat terrorizmus elleni légi műveleteivel és az azok támogatásával kapcsolatos elemzések tapasztalatai. Hadtudományi Szemle, 2009/1.
Milde, Michael: Interception of Civil Aircraft vs. Misuse of Civil Aviation (Background of Amendment 27 to Annex 2). Annals of Air and Space Law, 1986.
Moys Péter: Légiközlekedési jog. Budapest, HungaroControl, 2001.
Moys Péter: Nemzetközi légijog. Budapest, 3,14 L Nyomdaipari és Szolgáltató Kft., 2006.
Novikova, Tatiana V. – Kuts, Stepan O.: Legal consequences for the state arising from the use of weapons against civil aircraft: review and legal framework development. RUDN Journal of Law. 2021/4.
Papp Zoltán: A polgári légi jármű elleni fegyverhasználat nemzetközi jogi megítélésének és a lég-térszuverenitás értelmezésének újabb irányai. Disszertáció. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2019.
Papp Zoltán: Az MH-17 légi járat lelövésének nemzetközi jogi megítélése a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény tükrében. Debreceni Jogi Műhely, 2019/1-2.
Resperger István: Az aszimmetrikus hadviselés és a terrorizmus jellemzői. Hadtudomány, 2010/4.
Resperger István: Terrorista szervezetek, módszerek, eljárások. Szakmai Szemle, 2018/2.
Sipos Attila: Nemzetközi légijog. Szabályok három dimenzióban. Budapest, Wolters Kluwer, 2015.
Sipos Attila: A polgári légi jármű jogi státusza. Repüléstudományi Közlemények, 2017/3.
Siska Katalin – Szemesi Sándor: A nemzetközi jog története. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2006.
Siska Katalin: Gondolatok a török külpolitika 21. századi útkereséséről. Jura, 2018/1.
Sulyok Gábor: A terrorcselekmény elkövetéséhez használt polgári légi jármű lelövésének nemzetközi jogi és alkotmányjogi megítélése. Fundamentum, 2005/3.
Sulyok Gábor: A terrorcselekmény elkövetéséhez használt polgári légi jármű lelövésének alkotmányjogi megítélése az új szabályozási környezetben. In Bartkó Róbert (szerk.): A terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdései a XXI. században. Budapest, Gondolat Kiadó, 2019.
Török Csaba (2023c): A San Remo Kézikönyv és a légijog. In Siska Katalin – Lukács Nikolett (szerk.): A jog tudománya, a mindennapok joga IX. Konferenciakötet. Debrecen, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2023.
Török Csaba (2023a): From Athens to Vilnius with A Near-Fatal Detour to Minsk? The Issue of Demarcation Between Civil and State Aircraft. Nurani Hukum, 2023/1.
Török Csaba (2023b): Weapon against Civil Aircraft. International Journal of Social Science Humanity & Management Research, 2023/9.
Zakariás Kinga: Az emberi méltósághoz való alapjog. Összehasonlító jogi elemzés a német és magyar alkotmánybírósági gyakorlat tükrében. Disszertáció. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2019.
Event Involving Ryanair Flight FR4978 in Belarus Airspace on 23 May 2021. Report of the ICAO Fact-Finding Investigation. 2022. július.
Copyright
(C) Pro Veritate Egyesület
(C) Szerző / Author
Az Ember és Jog nyílt hozzáférésű (Open Access) folyóirat, az abban megtalálható cikkek szabadon hozzáférhetők az Olvasók számára.
A folyóirat és a cikkek a Creative Commons CC BY-NC-ND 4.0 licenc alatt állnak.
