Egy „átlagos” devizahiteles per az érvényesíteni kívánt jog tükrében
KIS Tamás
devizahiteles perek, jogérvényesítés, keresettípusok, jogalkotás, jogalkalmazás
foreign exchange credit lawsuits, enforcement, type of actions, legislation, legal practice
- Szerző / Author
- Idézés / How to cite
- Absztrakt / Abstract
- Teljes szöveg (magyar) / Full text (Hungarian)
- Copyright
Megjelenés / Publication
| Benyújtva / Submitted | Elfogadva / Accepted | Publikálva / Publicated | Lapszám / Issue |
|---|---|---|---|
| 2024. október 12. | 2024. november 29. | 2024. december 15. | Ember és Jog, 2024/1. |
Szerző / Author
Dr. Kis Tamás
Bíró (peres ügyszak)
Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma, Budapest
Idézés / How to cite
KIS Tamás: Egy „átlagos” devizahiteles per az érvényesíteni kívánt jog tükrében. Ember és Jog, 2024/1. 81–106.
Absztrakt
A döntően 2004 és 2010 között megkötött szerződések tárgyában indult devizahiteles perek a 2010-es évek eleje óta a magyar rendes bírósági szervezet integráns részét képezik. A perindítások legfőbb kiváltó oka a konstrukció jellegéből eredő és 2008-tól egyre erőteljesebben érvényesülő árfolyamingadozás. A szerződéskötések utolsó évei egybeestek az első perek indításával. Az Országgyűlés a 2010-2014-es parlamenti ciklusban, majd a 2014-2018-as ciklus kezdetén számos törvényt fogadott el az árfolyamingadozás negatív hatásaként kialakult lakossági eladósodás további megakadályozására és részbeni megszüntetésére. E jogalkotási folyamat utolsó lépése a deviza alapú hitelállomány túlnyomó részének 2015-ös forintosítása. A jogalkotásra a peres eljárások tömegessé válásával párhuzamosan került sor. A perekben felmerült értelmezési kérdésekben a Kúria több jogalkalmazási iránymutatást hozott, melyek egy részét törvényhozási úton kodifikálták. A dinamikusan változó jogalkotási és jogalkalmazási környezet kihatott a devizahiteles perekben érvényesített jog tartalmára, amelyet a szerződéskötést követő törlesztési időszakban bekövetkezett események is alapvetően befolyásoltak.
Abstract
Since the beginning of the 2010s, the foreign currency credit lawsuits initiated mainly in the context of contracts concluded between 2004 and 2010 have been an integral part of the Hungarian ordinary court system. The main cause of the lawsuits is the exchange rate fluctuation, which is due to the nature of the construction and has become more and more prevalent since 2008. The last years of the signing of contracts coincided with the initiation of the first lawsuits. In the 2010-2014 parliamentary cycle, and then at the beginning of the 2014-2018 cycle, the Parliament adopted a number of laws to further prevent and partially eliminate household indebtedness that arose as a negative effect of exchange rate fluctuations. The last step of this legislative process is the 2015 HUF conversion of the majority of foreign currency-based loans. The legislation took place in parallel with the mass litigation. In the interpretation questions that arose in the lawsuits, the Court issued several guidelines for the application of law, some of which were codified through legislation. The dynamically changing legislative and law enforcement environment affected the content of the law asserted in foreign currency credit lawsuits, which was also fundamentally influenced by the events that occurred during the repayment period following the conclusion of the contract.
Teljes szöveg / Full text
Copyright
(C) Pro Veritate Egyesület
(C) Szerző / Author
Az Ember és Jog nyílt hozzáférésű (Open Access) folyóirat, az abban megtalálható cikkek szabadon hozzáférhetők az Olvasók számára.
A folyóirat és a cikkek a Creative Commons CC BY-NC-ND 4.0 licenc alatt állnak.
